Gépirányelv útmutató gyártók számára

Útmutató a Gépdirektívához: a 2006/42/EK irányelv célja

Útmutató a Gépdirektívához: a 2006/42/EK irányelvet, amelyet gyakran gépdirektívának neveznek, azért vezették be, hogy az Európai Unió egész területén egységes szabályokat állapítson meg a gépbiztonság területén. Fő célja, hogy megvédje a gépek felhasználóit a használatukból eredő veszélyektől, valamint a szabályok harmonizálásával biztosítsa a gépek szabad mozgását az EU belső piacán.

Az irányelv a gépek széles körére terjed ki, beleértve az iparban használt gépeket, a cserélhető berendezéseket, a biztonsági alkatrészeket, az emelőberendezéseket, valamint a személyek emelésére és mozgatására szolgáló gépeket. Meghatározza a gépek tervezésére, gyártására és használatára vonatkozó alapvető követelményeket, amelyek célja a felhasználók és harmadik személyek kockázatának minimalizálása.

Bevezetésének története és háttere

Az első, gépekre vonatkozó irányelvet, a 89/392/EGK irányelvet 1989-ben vezették be. Ez válasz volt arra az igényre, hogy az EU különböző tagállamaiban egységesítsék a gépbiztonságra vonatkozó előírásokat. 1998-ban ezt a 98/37/EK irányelv váltotta fel, amely további pontosításokat és egyszerűsítéseket vezetett be. Végül 2006-ban elfogadták a 2006/42/EK irányelvet, amely részletesebb és szigorúbb előírásokat vezetett be a gépek felhasználói egészségének és biztonságának magasabb szintű védelme érdekében.

A 2006/42/EK irányelv hosszú egyeztetési folyamat és különböző érdekelt felek együttműködésének eredménye, beleértve az ipart, a szabványosító szervezeteket, a piacfelügyeleti hatóságokat, valamint a munkavállalói képviselőket. Az irányelv bevezetésének célja nemcsak a biztonság javítása volt, hanem a megfelelőségértékeléssel és a gépek piacra hozatalával kapcsolatos eljárások egyszerűsítése és egységesítése is.

Jelentősége a gépgyártók számára

A gépgyártók számára a 2006/42/EK irányelv kiemelt jelentőségű, mivel részletes követelményeket határoz meg, amelyeknek termékeiknek meg kell felelniük ahhoz, hogy az EU piacán jogszerűen forgalomba hozhatók legyenek. A gyártónak biztosítania kell, hogy minden gép megfeleljen az irányelvben meghatározott alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményeknek. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a gyártóknak részletes kockázatelemzést kell végezniük, megfelelő védelmi intézkedéseket kell alkalmazniuk, és dokumentálniuk kell termékeik megfelelőségét az irányelv követelményeinek.

A 2006/42/EK irányelv előírásainak ismerete és betartása nemcsak jogi kötelezettség, hanem az ügyfelek bizalmának és a jó hírnévnek a kiépítésében is kulcsfontosságú. A CE-jelöléssel ellátott gépeket, amely igazolja az irányelvnek való megfelelést, biztonságosnak és a legmagasabb minőségi követelményeknek megfelelőnek tekintik. A gyártók számára ez egyben azt is jelenti, hogy termékeiket szabadon exportálhatják az Európai Unió teljes piacára, ami széles üzleti lehetőségeket nyit meg előttük.

Útmutató a Gépdirektívához: Alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelmények

Általános biztonsági elvek

A 2006/42/EK gépdirektíva általános biztonsági elveket vezet be, amelyek célja a gépek használatával összefüggő veszélyek megelőzése. Ezek az elvek számos területre kiterjednek, a gépek tervezésétől és kialakításától kezdve a telepítésen és karbantartáson át egészen a gépek különböző körülmények közötti használatáig.

Útmutató a Gépdirektívához részletesen ismerteti azokat az alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményeket, amelyeknek a gyártóknak meg kell felelniük. A legfontosabb szempontok a következők:

• Ergonómia: A gépeket az ergonómiai elvek figyelembevételével kell megtervezni, hogy minimálisra csökkentsék a helytelen testtartásból, az ismétlődő mozdulatokból vagy a túlzott fizikai megterhelésből eredő sérülések kockázatát.
• Stabilitás: A gépeknek használat közben stabilnak kell lenniük, hogy megelőzhető legyen a felborulás vagy elmozdulás, amely balesetet okozhat.
• Védelem a zaj és a rezgések ellen: A gépeket úgy kell megtervezni, hogy a lehető legkisebb legyen a felhasználók káros zaj- és rezgésterhelése, amely hosszú távon egészségkárosodáshoz vezethet.
• Védelem a kibocsátásokkal szemben: A gépeket olyan rendszerekkel kell felszerelni, amelyek csökkentik az egészségre ártalmas anyagok, például porok, gázok, füstök vagy vegyi anyagok kibocsátását.

Kockázatelemzés és kockázatértékelés

Az irányelv egyik kulcseleme, hogy a gyártóknak kötelező kockázatelemzést és kockázatértékelést végezniük. Ez a folyamat magában foglalja a gép használatával összefüggő lehetséges veszélyek azonosítását, bekövetkezésük valószínűségének értékelését, valamint a lehetséges következmények becslését. A kockázatelemzés eredményei alapján a gyártóknak megfelelő megelőző intézkedéseket kell hozniuk, amelyek a kockázatot elfogadható szintre csökkentik.

Útmutató a Gépdirektívához nagy hangsúlyt fektet a kockázatelemzésre és a kockázatértékelésre. Ez a folyamat a következőket foglalja magában:

1. Veszélyek azonosítása: A géppel kapcsolatos valamennyi lehetséges veszély meghatározása, például a mechanikai, villamos, termikus, vegyi vagy ergonómiai veszélyeké.
2. Kockázatértékelés: Az egyes veszélyek bekövetkezési valószínűségének, valamint a felhasználók egészségére és biztonságára gyakorolt lehetséges következményeinek becslése.
3. Kockázatcsökkentő intézkedések: Olyan megfelelő védelmi intézkedések bevezetése, amelyek a kockázatot elfogadható szintre csökkentik. Ezek lehetnek műszaki intézkedések (pl. burkolatok, vészleállítók), szervezési intézkedések (pl. biztonsági eljárások) vagy oktatási intézkedések (pl. kezelési utasítások).

Védőintézkedések és biztonsági megoldások

A gépeket megfelelő védőintézkedésekkel és biztonsági megoldásokkal kell ellátni, amelyek megóvják a felhasználókat a lehetséges veszélyektől. Ezek közé tartoznak a mechanikai, az elektronikus és az eljárásalapú védelmi megoldások is.

A védőintézkedések és biztonsági megoldások például a következők:

• Burkolatok és védőkorlátok: Fizikai burkolatok és védőkorlátok, amelyek megakadályozzák a hozzáférést a gép mozgó alkatrészeihez, amelyek veszélyt jelenthetnek a felhasználókra.
• Vészleállítók: Olyan rendszerek, amelyek lehetővé teszik a gép gyors és biztonságos leállítását meghibásodás vagy veszélyhelyzet esetén.
• Érzékelők és felügyeleti rendszerek: Olyan elektronikus érzékelők és felügyeleti rendszerek, amelyek észlelik a gép működésében fellépő rendellenességeket, és automatikusan leállítják azt, vagy figyelmeztetik a felhasználókat.
• Üzemeltetési eljárások: A gépek biztonságos használatára, karbantartására és javítására vonatkozó részletes utasítások és eljárások, amelyek minimalizálják a balesetek kockázatát.

Útmutató a Gépdirektívához: a megfelelőségértékelési eljárás

Önálló megfelelőségértékelés

Sok egyszerűbb gép esetében, amelyek nem jelentenek jelentős kockázatot a felhasználók számára, a gyártó önállóan is elvégezheti a megfelelőségértékelést. Ilyen esetben a gyártó felel azért, hogy a gép a direktíva valamennyi vonatkozó követelményének megfeleljen.

A Gépdirektívára vonatkozó útmutató ismerteti azokat a megfelelőségértékelési eljárásokat, amelyeket a gyártóknak be kell tartaniuk ahhoz, hogy gépeik megkaphassák a CE-jelölést. Két fő módszert különböztetünk meg:

• Kockázatelemzés elvégzése: A géppel kapcsolatos veszélyek azonosítása és értékelése.
• A megfelelő harmonizált szabványok alkalmazása: Ezek a szabványok részletes iránymutatást adnak a direktíva követelményeinek teljesítéséhez.
• Megfelelőségi nyilatkozat elkészítése: Olyan dokumentáció összeállítása, amely igazolja, hogy a gép minden vonatkozó követelménynek megfelel.
• A CE-jelölés elhelyezése: A gépen elhelyezett CE-jelölés az uniós előírásoknak való megfelelés bizonyítéka.

Útmutató a Gépdirektívához: EK-típusvizsgálat

Az összetettebb gépek, amelyek nagyobb veszélyt jelenthetnek a felhasználókra, bejelentett szervezet által végzett EK-típusvizsgálatot igényelnek. Az EK-típusvizsgálat olyan folyamat, amelynek során a bejelentett szervezet értékeli, hogy a gép megfelel-e a direktíva valamennyi követelményének.

Az EK-típusvizsgálat szakaszai a következők:

• A műszaki dokumentáció felülvizsgálata: A gyártó által készített műszaki dokumentáció értékelése, beleértve a műszaki rajzokat, a vizsgálati eredményeket és a kockázatelemzéseket.
• Ellenőrzések és vizsgálatok: A gépen végzett ellenőrzések és vizsgálatok lefolytatása annak megállapítására, hogy megfelel-e a direktíva követelményeinek.
• Megfelelőségi tanúsítvány kiadása: Ha a gép minden követelménynek megfelel, a bejelentett szervezet EK-típusmegfelelőségi tanúsítványt állít ki, amely szükséges a CE-jelölés megszerzéséhez.

Útmutató a Gépdirektívához: minőségbiztosítási rendszerek

A gyártóknak megfelelő minőségbiztosítási rendszereket kell bevezetniük, amelyek garantálják, hogy minden legyártott gép megfelel az előírt biztonsági szabványoknak. Ezek a rendszerek magukban foglalják a tervezésre, a gyártásra, a minőségellenőrzésre, valamint a gyártási folyamatok nyomon követésére és fejlesztésére vonatkozó eljárásokat.

A minőségbiztosítási rendszer elemei a következők:

• Minőségirányítási rendszer dokumentációja: Részletes eljárások és utasítások, amelyek a gépgyártás valamennyi szakaszára kiterjednek.
• A gyártási folyamatok ellenőrzése: Rendszeres auditok és ellenőrzések annak biztosítására, hogy a gyártási folyamatok megfeleljenek az irányelv követelményeinek.
• Nyomon követés és fejlesztés: A gyártási eredmények folyamatos figyelemmel kísérése, valamint fejlesztések bevezetése a gépek minőségének és biztonságának növelése érdekében.

Útmutató a Gépdirektívához: CE-jelölés

A CE-jelölés jelentősége

A CE-jelölés kulcsfontosságú eleme annak igazolásának, hogy a gép megfelel az EU-irányelvekben meghatározott valamennyi egészségvédelmi, biztonsági és környezetvédelmi követelménynek. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy a gépet jogszerűen forgalomba lehessen hozni az Európai Unió piacán.

A CE-jelölés nem minőségi tanúsítvány, hanem annak bizonyítéka, hogy a termék megfelel az EU minimális jogi követelményeinek. Ez biztosítékot ad a fogyasztóknak arra, hogy a terméket biztonsági szempontból értékelték, és megfelel a vonatkozó előírásoknak.

A CE-jelölés annak bizonyítéka, hogy a gép megfelel az EU-irányelvekben meghatározott valamennyi egészségvédelmi, biztonsági és környezetvédelmi követelménynek, ami elengedhetetlen a gép Európai Unió piacán történő jogszerű forgalomba hozatalához.

A jelölés megszerzésének folyamata

A CE-jelölés elhelyezéséhez a gyártónak a megfelelőségértékelési folyamat több szakaszán kell végighaladnia:

1. Az alkalmazandó irányelvek azonosítása: Annak meghatározása, hogy az adott termékre mely EU-irányelvek vonatkoznak.
2. A megfelelőségértékelés elvégzése: A gép típusától függően ez magában foglalhatja az önálló megfelelőségértékelést, a bejelentett szervezet által végzett EK-típusvizsgálatot vagy egy minőségbiztosítási rendszer bevezetését.
3. A műszaki dokumentáció elkészítése: Minden olyan szükséges információt tartalmaz, amely igazolja a gép megfelelését az irányelv követelményeinek.
4. Az EK-megfelelőségi nyilatkozat elkészítése: Olyan dokumentum, amelyben a gyártó kijelenti, hogy a gép megfelel a vonatkozó irányelveknek.
5. A CE-jelölés feltüntetése: A CE-jelölést a gépen jól látható, olvasható és maradandó módon kell elhelyezni.

Példák a helyes jelölésre

A CE-jelölést az EU-irányelvekben foglalt útmutatásoknak megfelelően kell elhelyezni. Az alábbiakban néhány szabály olvasható a helyes jelölésre vonatkozóan:

• A CE-jelölést a gépen jól látható, olvasható és maradandó helyen kell elhelyezni.
• A CE-jelölés mérete nem lehet kisebb 5 mm-nél, kivéve, ha az adott termékre vonatkozó előírások másként rendelkeznek.
• A CE-jelölést a gyártó vagy meghatalmazott képviselője neve mellett kell elhelyezni, a címmel és az azonosító számmal együtt.
• Ha a gép bejelentett szervezet által végzett EK-típusvizsgálat alá tartozik, a CE-jelölés mellett fel kell tüntetni az adott szervezet azonosító számát is.

Útmutató a Gépdirektívához: Műszaki dokumentáció

A dokumentáció terjedelme és tartalma

A műszaki dokumentáció kulcsfontosságú eleme annak igazolásának, hogy a gép megfelel az irányelv követelményeinek. Kellően részletesnek kell lennie ahhoz, hogy lehetővé tegye a gép jogszabályoknak való megfelelésének értékelését.

Az útmutató a gépdirektívához rámutat arra, hogy a műszaki dokumentáció a gép irányelvi megfelelőségének igazolásában kulcsszerepet játszik. Ennek a következőket kell tartalmaznia:

• A gép általános leírása, rendeltetése és funkciói.
• Műszaki rajzok és szerkezeti vázlatok.
• A gépen alkalmazott védőintézkedések leírása.
• Az elvégzett kockázatelemzések eredményei.
• A felhasznált anyagok és alkatrészek műszaki specifikációi.
• Kezelési és karbantartási utasítások.
• A vizsgálatok és minőségellenőrzések eredményei.
• EK-megfelelőségi nyilatkozat.

A dokumentáció megőrzése és hozzáférhetősége

A műszaki dokumentációt a gyártónak vagy meghatalmazott képviselőjének a gép forgalomba hozatalának időpontjától számítva legalább 10 évig meg kell őriznie. A dokumentációnak kérésre a megfelelő felügyeleti hatóságok rendelkezésére kell állnia, hogy ellenőrizhessék a gép megfelelését az irányelv követelményeinek.

Példák a műszaki dokumentumokra

A dokumentációban szereplő műszaki dokumentumok például a következők lehetnek:

• A gép szerkezetét bemutató műszaki rajzok.
• Villamos és hidraulikus kapcsolási rajzok.
• A biztonsági rendszerek működésének leírása.
• A vizsgálatok, a szilárdsági számítások és egyéb ellenőrzések eredményei.
• Kockázatelemzések és az alkalmazott megelőző intézkedések.
• Kezelési és karbantartási utasítások, beleértve a vészhelyzeti eljárásokat is.
• A megfelelőségi nyilatkozatok és a bejelentett szervezetek által kiadott tanúsítványok.

Útmutató a Gépdirektívához: kezelési útmutatók és felhasználói tájékoztatás

A kezelési útmutatóra vonatkozó követelmények

A kezelési útmutató minden gép elengedhetetlen része, és azt annak az országnak a hivatalos nyelvén kell rendelkezésre bocsátani, ahol a gépet értékesítik. Az útmutatónak világosnak, érthetőnek és teljes körűnek kell lennie annak érdekében, hogy biztosítsa a gép biztonságos és hatékony használatát.

A kezelési útmutatónak a következőket kell tartalmaznia:

• Információk a gép biztonságos használatáról.
• A gép valamennyi funkciójának és működési módjának leírása.
• A gép indítására, üzemeltetésére és leállítására vonatkozó eljárások.
• Karbantartási és javítási utasítások.
• Figyelmeztetések a lehetséges veszélyekre és az óvintézkedésekre.
• Utasítások a vészhelyzetekben követendő eljárásokról.

Információk a biztonságos használatról

A kezelési útmutatónak részletesen ismertetnie kell, hogyan kell a gépet biztonságosan használni, beleértve a következőket:

• Milyen egyéni védőeszközök (PPE) szükségesek a géppel végzett munka során.
• Hogyan kell a gépet különböző üzemi körülmények között helyesen kezelni.
• Hogyan kerülhetők el a gép üzemeltetésével kapcsolatos lehetséges veszélyek.
• Milyen biztonsági eljárásokat kell alkalmazni karbantartás és javítás során.

Útmutató a Gépdirektívához: speciális gépek és kivételek

Föld alatti munkákhoz használt gépek

A föld alatti munkavégzésre szánt gépeknek, például a hidraulikus, gépesített pajzsos biztosítóberendezéseknek, speciális biztonsági követelményeknek kell megfelelniük. Ezek a követelmények a következőket foglalják magukban:

• Megerősített szerkezeti szilárdság az extrém föld alatti körülmények elviselésére.
• Szellőztető és tűzvédelmi rendszerek a potenciálisan robbanásveszélyes légkörben történő biztonságos működés biztosítására.
• Speciális felügyeleti és vezérlőrendszerek, amelyek lehetővé teszik a gép biztonságos üzemeltetését a nehéz föld alatti körülmények között.

Fúrótornyokon használt gépek

A fúrótornyokra telepített gépeknek, például a fúráskiszolgáló berendezéseknek, szigorú biztonsági előírásoknak kell megfelelniük. Ezek a követelmények a következőket foglalják magukban:

• Robbanás elleni védelem és gázérzékelő rendszerek a gázszivárgás és más veszélyek elleni védelem érdekében.
• Vészhelyzeti evakuálási rendszerek és mentési eljárások, hogy meghibásodás esetén biztosított legyen a platform gyors és biztonságos elhagyása.
• Megerősített szerkezetek, amelyek ellenállnak a tengeri környezet szélsőséges hatásainak, például az erős szélnek és a hullámzásnak.

Vidámparkokban használt berendezések

A vidámparkokban való használatra tervezett berendezések, például a hullámvasutak és a körhinták, nem tartoznak a Gépdirektíva hatálya alá, de meg kell felelniük a nemzeti biztonsági előírásoknak. Ezek a követelmények a következőket foglalják magukban:

• Rendszeres biztonsági ellenőrzések és vizsgálatok annak biztosítására, hogy a berendezések megfelelő műszaki állapotban legyenek, és a felhasználók számára biztonságosak maradjanak.
• Biztonsági rendszerek, például biztonsági övek és védőkorlátok, amelyek megakadályozzák, hogy az utasok kizuhanjanak a berendezésből.
• Vészhelyzeti eljárások és a személyzet képzése annak érdekében, hogy bármilyen meghibásodásra vagy vészhelyzetre gyorsan és hatékonyan tudjanak reagálni.

Útmutató a Gépdirektívához: harmonizált szabványok és egyéb uniós előírások

A harmonizált szabványok jelentősége

A harmonizált szabványokat európai szabványügyi szervezetek, például a CEN és a CENELEC dolgozzák ki, és az Európai Bizottság úgy ismeri el őket, mint amelyek megfelelnek az uniós irányelvek követelményeinek. A harmonizált szabványok alkalmazása a gyártók számára a megfelelőség vélelmét biztosítja az irányelvi követelmények tekintetében, ami megkönnyíti a megfelelőségértékelés folyamatát és a CE-jelölés megszerzését.

Példák a vonatkozó szabványokra

A különböző géptípusokra alkalmazható harmonizált szabványok példái a következők:

• EN ISO 12100: Gépek biztonsága – A tervezés általános alapelvei – Kockázatértékelés és kockázatcsökkentés.
• EN 60204-1: Gépek biztonsága – Gépek villamos berendezései – 1. rész: Általános követelmények.
• EN 13849-1: Gépek biztonsága – A vezérlőrendszerek biztonsággal összefüggő részei – 1. rész: A tervezés általános alapelvei.

Kapcsolódás más uniós előírásokhoz

A gépdirektíva hatálya alá tartozó gépekre – műszaki jellemzőiktől és felhasználási módjuktól függően – más uniós előírások is vonatkozhatnak. Ilyenek például:

• a 2014/30/EU elektromágneses összeférhetőségi irányelv, amely előírja, hogy a gépek ne zavarják más villamos berendezések működését, és ellenállóak legyenek az elektromágneses zavarokkal szemben.
• a 2014/35/EU kisfeszültségű berendezésekre vonatkozó irányelv, amely meghatározza az 50 V és 1000 V közötti váltakozó feszültségen, valamint a 75 V és 1500 V közötti egyenfeszültségen működő berendezések villamos biztonsági követelményeit.
• a 2011/65/EU (RoHS) irányelv, amely korlátozza egyes veszélyes anyagok használatát az elektromos és elektronikus berendezésekben.

• A személyemelésre szolgáló berendezéseknek, például a mobil emelőállványoknak, amelyeknél 3 méternél nagyobb magasságból történő leesés kockázata áll fenn, szigorú biztonsági követelményeknek kell megfelelniük a felhasználók védelme érdekében.

A legfontosabb pontok összefoglalása

A 2006/42/EC irányelv átfogó gépbiztonsági követelményeket határoz meg, amelyeket a gyártóknak teljesíteniük kell a felhasználók védelme és az uniós jogszabályoknak való megfelelés érdekében. E követelmények betartása elengedhetetlen a gépek uniós piacon történő jogszerű forgalomba hozatalához és biztonságos használatuk biztosításához.

A gyártónak biztosítania kell, hogy minden gép megfeleljen az irányelvben meghatározott alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményeknek, ami magában foglalja a részletes kockázatelemzés elvégzését, a megfelelő védőintézkedések alkalmazását, valamint az irányelvi követelményeknek való megfelelés dokumentálását.

A folyamatos fejlesztés jelentősége

A gyártóknak folyamatosan fejleszteniük kell gyártási folyamataikat és minőségirányítási rendszereiket, hogy megfeleljenek a változó követelményeknek és biztonsági szabványoknak. A folyamatos fejlesztés kulcsfontosságú a jogszabályi megfelelés fenntartásához, valamint a termékek lehető legmagasabb szintű biztonságának és minőségének biztosításához.

A gyártók szerepe a biztonság garantálásában

A gyártók meghatározó szerepet töltenek be abban, hogy gépeik biztonságosak legyenek a felhasználók számára. Ehhez nemcsak a jogszabályoknak való megfelelésre van szükség, hanem a folyamatos fejlesztés és az innováció iránti elkötelezettségre is. A gyártónak biztosítania kell, hogy minden gép megfeleljen az irányelv követelményeinek, megfelelő kockázatelemzések elvégzésével, védőintézkedések alkalmazásával és a jogszabályi megfelelés dokumentálásával. A felhasználók biztonságának szem előtt tartása nemcsak jogi, hanem etikai és üzleti kötelezettség is.

Ipari automatizálás és gyártásautomatizálás

A korszerű gyártás összefüggésében a gépdirektíváról szóló útmutató kitér arra a szerepre is, amelyet az ipari automatizálás és a gyártásautomatizálás betölt. Az ipari automatizálási integrátor kulcsszerepet játszik olyan automatizálási rendszerek bevezetésében, amelyek növelik a gyártási folyamatok hatékonyságát és biztonságát. A gyártási folyamatok automatizálása lehetővé teszi az emberi hibák kockázatának csökkentését és a végtermékek minőségének javítását. Az automatizálási rendszerek, például a programozható PLC-k (Programmable Logic Controller) és a SCADA (Supervisory Control and Data Acquisition) rendszerek a modern gyártó- és technológiai sorok elengedhetetlen elemei, mivel valós időben biztosítják a gyártási folyamatok felügyeletét és monitorozását.

Útmutató a gépdirektívához: kulcselemek

A gépdirektíváról szóló útmutató részletesen tárgyalja a gépbiztonsággal kapcsolatos különböző szempontokat, köztük a biztonsági auditot. A rendszeres biztonsági audit elengedhetetlen annak biztosításához, hogy a gépek megfeleljenek a hatályos szabványoknak és előírásoknak. A tervezőiroda gyakran részt vesz a gépek tervezésében, ügyelve arra, hogy azok megfeleljenek az irányelv követelményeinek és más ágazati szabványoknak.

Az mérnöki outsourcing az útmutatóban tárgyalt további fontos terület. Sok vállalat úgy dönt, hogy a tervezést és a műszaki elemzéseket külső szakértőkre bízza, ami lehetővé teszi számukra, hogy fő tevékenységi területeikre összpontosítsanak, miközben hozzáférést kapnak a szakértők tudásához és tapasztalatához.