A gépek lényeges módosítása

A lényeges módosítás olyan fogalom, amely évek óta jelen van a gépiparban, de mindeddig nem volt hivatalos jogszabályi meghatározása. Csak az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/1230 rendelete a gépekről, valamint a 2006/42/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről teremt egyértelmű keretet e fogalom számára, kimondva, hogy lényeges módosításnak minősül minden olyan változtatás a gépen, amely jelentős védőintézkedések bevezetését teszi szükségessé, és hatással van az alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelmények teljesülésére. Ennek megfelelően minden lényeges módosítás esetén új megfelelőségértékelést kell lefolytatni, mielőtt a gépet ismét forgalomba hozzák vagy üzembe helyezik.

A lényeges módosítás meghatározása

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/1230 rendelete szerint a lényeges módosítás meghatározása a következő:

„a lényeges módosítás a gép vagy kapcsolódó termék olyan fizikai vagy digitális megváltoztatását jelenti, amelyre azok forgalomba hozatalát vagy üzembe helyezését követően kerül sor, amelyet a gyártó nem irányzott elő és nem tervezett meg, és amely hatással van a gép vagy kapcsolódó termék biztonságára azáltal, hogy új veszélyt hoz létre vagy növeli a meglévő kockázatot, ami szükségessé teszi:

a) olyan burkolatok vagy védőberendezések hozzáadását ehhez a géphez vagy kapcsolódó termékhez, amelyek működése a meglévő biztonsággal összefüggő rendszer módosítását igényli; vagy

b) további védőintézkedések alkalmazását e gép vagy kapcsolódó termék stabilitásának vagy mechanikai szilárdságának biztosítása érdekében;„

Ennek megfelelően minden olyan változtatás, amely új védőintézkedések bevezetését teszi szükségessé, vagy hatással van a kockázatértékelésre, lényeges módosításnak minősül, ami azt jelenti, hogy ismételt megfelelőségértékelést kell végezni.

Korábban a gépekről szóló 2006/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv nem utalt közvetlenül erre a fogalomra, ami számos értelmezési bizonytalanságot okozott. Bizonyos esetekben a Gépirányelv útmutatója arra utalt, hogy jelentősebb változtatások után megfelelőségértékelésre lehet szükség, de nem határozta meg egyértelműen, mely módosítások tekinthetők lényegesnek.

A 2006/42/EK Gépirányelv útmutatójában a „lényeges módosítás” nem szerepelt kifejezett meghatározásként, azonban az erre a koncepcióra vonatkozó utalások azt sugallták, hogy minden olyan gépmódosítás, amely befolyásolja a biztonsági szintet vagy új kockázatot vezet be, ismételt megfelelőségértékelést igényel. Ez összefüggött azzal a követelménnyel, hogy a jelentős változtatásokon átesett gépeket új gépként kell kezelni, amelyeknek meg kell felelniük a biztonságra és a kockázatértékelésre vonatkozó valamennyi hatályos előírásnak. A lényeges módosítások ilyen megközelítése az útmutatóban szereplő értelmezéseken alapult, nem pedig egy világos, formális meghatározáson.

Ez az útmutató azonban csupán segédanyag volt, nem pedig kötelező erejű jogi aktus. Ennek eredményeként a lényeges módosítás gyakran vitatott kérdésnek számított, amelynek megítélése mind a gyártó, mind a felügyeleti hatóságok értelmezésétől függött. Ilyen helyzetekben különösen fontos a gép biztonságának és a kockázatértékelésnek az ellenőrzése.

Példák lényeges módosításra

1. Új, a biztonságot befolyásoló vezérlőrendszerek hozzáadása.
2. Védelmi megoldások, például burkolatok módosítása, amelyek a meglévő biztonsági rendszer átalakítását igénylik.
3. Autonóm elemek bevezetése egy korábban kézi működtetésű gépbe.
4. A vezérlőrendszer pneumatikusról elektromosra történő átalakítása, ami megfelelő védőintézkedések biztosítását teszi szükségessé.
5. Mechanikai elemek korszerűsítése, például új típusú hajtás bevezetése, amely hatással van a kockázatértékelésre.

Példák nem lényeges korszerűsítésre vagy módosításra

1. Szabványos burkolatok cseréje újabb modellekre, amelyek nem befolyásolják a meglévő biztonsági szintet.
2. Olyan hűtőrendszer hozzáadása, amely nincs hatással a gép védelmi funkcióira.
3. A kezelőpanel intuitívabbra cserélése anélkül, hogy ez befolyásolná a gép biztonsági funkcióját.
4. A gép munkaterületének világításfejlesztése, amely növeli a munkakomfortot, de nincs hatással a kockázatértékelésre.
5. Mechanikai elemek cseréje újabbakra, azonos műszaki paraméterekkel, a gép funkcionalitásának megváltoztatása nélkül.

E változtatások bármelyike szükségessé teheti a megfelelőségértékelés elvégzését annak érdekében, hogy biztosított legyen a felhasználók biztonsága és az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/1230 rendeletében foglalt követelmények teljesülése. A változtatások hatásának megítélésében segítséget nyújthat a gépek és gyártósorok biztonsági auditja, illetve szükség esetén a CE-megfelelőség újbóli értékelése.

Példák a helyes eljárásra lényeges módosítások esetén

1. Új érzékelőrendszer bevezetése: Ha a géphez új biztonsági érzékelőrendszert adnak hozzá, amelyet a meglévő vezérlőrendszerrel kell integrálni, teljes körűen értékelni kell, hogy ez a bővítés nem befolyásolja-e a többi védelmi elem megbízhatóságát és működését. Az ilyen jellegű beavatkozások gyakran kapcsolódnak az ipari automatizálási megoldásokhoz.
2. A gép átalakítása új termék feldolgozására: Ha a gépet úgy módosítják, hogy új terméket tudjon kezelni, például eltérő fizikai tulajdonságokkal rendelkező terméket (pl. nehezebbet vagy más működési sebességet igénylőt), fennáll a veszélye annak, hogy ez a változás hatással lesz a kezelő biztonságára vagy a gép szerkezeti épségére. Az ilyen módosításokat biztonsági szempontból elemezni kell, beleértve a gép stabilitását is. Ilyen esetekben különösen lényeges a gép konstrukciójának és kialakításának felülvizsgálata.
3. A hajtás más típusra történő cseréje: A pneumatikus hajtás elektromos hajtásra történő átalakítása új, áramütéssel kapcsolatos veszélyeket idézhet elő. Ilyen esetben megfelelő védelmi intézkedéseket kell bevezetni, például kiegészítő szigetelést vagy áramütés elleni védelmet. Az ilyen átalakítások során gyakran szükség van a gépek minimális követelményekhez igazítására is.

A felhasználók és a gyártók szerepe a módosításokkal összefüggésben

A lényeges módosítás végrehajtásával kapcsolatos kötelezettségek a gép gyártóját és felhasználóját egyaránt terhelik. A gyártó felelős olyan megoldások tervezéséért és szállításáért, amelyek már a gyártás szakaszában csökkentik a kockázatot, míg a felhasználó feladata a gép folyamatos karbantartása és biztonsági állapotának nyomon követése. A gép módosításáról szóló döntést közösen kell meghozni, figyelembe véve a gyártó műszaki szaktudását, valamint a felhasználó valós üzemi körülmények között szerzett tapasztalatait. E folyamat során szerepet kaphat a mérnöki erőforrások külső bevonása, különösen összetett műszaki változtatások esetén.

Hivatkozások

Az 1230/2023/EU gépekről szóló rendelet: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/PL/TXT/PDF/?uri=CELEX:32023R1230